Arany, kőolaj, kincs, gyémánt, Szent Grál – manapság a legnagyobb elemzőházaktól kezdve a tradicionális sajtó utolsó neves képviselőéig ezekkel a kifejezésekkel illetik az adatot, ami a 21. században az egyik legértékesebb dologgá nőtte ki magát. A pátoszos retorikai hangulatkeltésen túl a minden napra jutó szalagcímek is azt harsogják az olvasó arcába, hogy bizony a XIV. Lajos világhírű gyémántja a maga felbecsülhetetlen történelmi mivoltával elbújhat egy napi business adathalmaz mögött. Legalábbis, ha az üzleti oldalát szemléljük.
„Sok esetben tapasztaljuk, hogy adattörlés általában csak akkor következik be, ha drágul az adattárolás, és nem azért, mert nincs rá szükség. A korlátlan és átgondolatlan adattárolás, »adathörcsögség« jellemzi azokat a cégeket, amelyeknél az adatok osztályozása és használati, tartalmi alapokon történő besorolását nem oldják meg. Ezért nagyon fontos a szabályzás, és a GDPR valamilyen formában meg is oldja az adattárolás aggályosabb vonatkozásait, de jogszabályi szintre kellene emelni az adatgyűjtés korlátlanságának visszaszorítását, mert a nem megfelelő osztályozással együtt akár alapvető jogokat tud sérteni”, fejtette ki véleményét Horváth Tamás, a Brightdea ügyvezetője, CISSP.
„Főként a kkv és a nagyvállalati méretnél derül ki hamar az, ha nem adatvezérelt a szervezet. Az adattudatosságot mindenképp magasabb szintre kell emelni a cégek és a magánszemélyek esetében egyaránt, és nemcsak a jogszabályok miatt. Ennek az egyik megoldását az oktatásban látom, amely jelenleg le van maradva a gyakorlatban alkalmazott technológia és napi használati eszközök tanrendbe iktatásával. Sőt, sajnos az IT-oktatásban sem foglalkoznak megfelelően ezekkel a kérdésekkel. Azt várjuk el egy általános iskolástól, hogy készségszinten használja az okoseszközt, de emellett kevés olyan család van, ahol az adatvédelem és az adattudatosság jelen van. Egyszerűen muszáj bevinni mindezt az oktatásba és a köztudatba”, fogalmazta meg Horváth Tamás.
Az itbusiness.hu -ban megjelent teljes cikket elolvashatja itt.
